Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
A nagyragadozók visszatelepülése, számuk növekedése nem mentes a konfliktusoktól: az állattartók haszonállataikat, a vadászok a vadat féltik tőlük, a kirándulók pedig saját testi épségüket. Pedig odafigyeléssel elkerülhetők lennének a kockázatok.
Környezetvédők szerint vissza kell adnunk a folyóknak az ártereiket.
A WWF Magyarország egyik, jelenleg is zajló projektje, a Danube Floodplain célja az árvízkockázat csökkentése az árterületek helyreállításával a Duna és mellékfolyói mentén, ami egyúttal az ökológiai állapotot is javítja, valamint új gazdálkodási lehetőségeknek nyit teret. Ahhoz, hogy megértsük, miért előnyös ez a projekt több ágazat számára is, érdemes megismerni az ökoszisztéma-szolgáltatások keretrendszerét.
Még mindig hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
A Hajógyári-sziget hétvégente, pláne jó időben szinte teljesen megtelik, rengetegen keresik a kevés megmaradt dunai zöldterületet és partot Budapest szívéhez közel. Nemcsak az óbudaiaknak, hanem szinte minden budapestinek van egy kellemes emléke a Filatorigát környékéről, ebből is látszik, mekkora szükségünk van a zöldre meg a folyóra. Most azonban veszélyben a sziget, ha kiépül a tervezett árvízvédelem: a WWF Magyarország azért küzd, hogy ne csökkenjen a városi zöldfelület, és ne vágják ki az ártéri erdő fáit. Mindent megtesznek azért, hogy ne szűnjön meg az egyik utolsó természetes, nem kiépített budapesti Duna-parti rész. Cikkünket frissítettük az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése után.
A napokban eldől a Hajógyári-sziget sorsa: míg a kormány árvízvédelmi mobilgátat akar építeni, addig a civilek és a környezetvédelmi szervezetek a visszafordíthatatlan környezetpusztításra figyelmeztetnek. A hvg.hu videója a szigetről.
Videóra vett farkaskölyök és medvebocsok, rendszeres medveészlelések, sőt medvehajsza is jelzi, hogy visszatelepedtek Magyarországra a nagyragadozók. A három faj közül kettő még szaporodik is északi erdeinkben. Bár elméleti esélye van annak, hogy találkozzunk velük, ők nem keresik a társaságunkat, de azért nem árt tudatosítani, hogy a medve a főnök.
Ez lesz az első ilyen besorolású terület Magyarországon.
Nincs újdonság a kormány faültetési vállalásában: mondták ezt már korábban is, csak éppen reálisabb határidőkkel. De hát nem mindenki tart évértékelőt. Mellesleg, az sem mindegy, hova és milyen fát ültetünk.
Idén kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – közölte a WWF. A természetvédelmi szervezet szerint hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk.
A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben – közölte a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet közlésére reagálva az állami erdőgazdaság. Szerintük a fakitermelés a 180 éves erdő megfiatalítását szolgálja.
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
A Pantone Színintézet nemrég kihirdette a 2019-es év színét, ezt használja most fel a WWF Magyarország.
A szervezet szerint a beruházás nem csak káros, hanem teljesen felesleges is.
A Robi medve körüli felhajtás miatt adott ki közleményt az állat- és természetvédelmi szervezet, mivel szerintük az eset rávilágított arra, mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal. Zavartalanságuk biztosításához a lakosság együttműködését kérik.
A WWF Magyarország szerint szerdától már a jövőnket használjuk el.
A WWF Magyarország arra figyelmeztet, hogy a közelgő szarvasbőgés miatt ismét veszélybe kerülhetnek az itthon élő farkasok. A természetvédők újabb kameracsapdákat adnak a nemzeti parknak, hogy minél több információhoz jussanak a felvételek segítségével az ragadozókról, és ezzel is segíthessék élőhelyük védelmét.
Szerdán tárgyalja a kormány a védett területek vagyonkezelésének ügyét, erre időzítve százhat civil szervezet fordult a kormányhoz, mert nem látják biztosítottnak a nemzeti parki földek védelmét.
